Mindent megtudhat a német vállalkozásról!!!

Vállalkozó (önálló) Németországban
2004. május 1-től a magyar állampolgárok önálló vállalkozóként, kisiparosként, kézművesként (selbständige Erwerbstätige) kereső tevékenység folytatása és e célból való letelepedése nem esik korlátozás alá (az Európai Uniós tagságunk következtében a letelepedés szabadságának joga alapján).
Önálló iparűzés Németországban szabadon végezhető üzleti tevékenység, de minden üzleti tevékenységet a területileg illetékes Iparűzési Hivatalnál (Gewerbeamt/Wirtschaftsamt) be kell jelenteni (Gewerbeanzeige), függetlenül a vállalkozás társasági formájától.
Az iparűzési bejelentési kötelezettség célja, hogy az összes illetékes hivatalnak lehetővé tegyék az üzleti tevékenység ellenőrzését. A bejelentés után az Iparűzési Hivatal a automatikusan értesíti területileg illetékes

- Adóhivatalt
- Statisztikai Hivatalt
- szakmai szövetségeket
- Kézműves Kamarát (kézműveseknél)
- Kereskedelmi és Iparkamarát
- Kereskedelmi Cégbíróságot

A következő tevékenységeket nem kell bejelenteni az Iparűzési Hivatalnál:
- szabadfoglalkozású (Freie Berufe): művészeti, tudományos, oktatói tevékenység, illetve mérnök, orvos, tolmács, fordító, adótanácsadó, ügyvéd, építész stb.
- mező- és erdőgazdálkodás.

Bizonyos üzleti tevékenységek (pl. személytaxi szolgáltatás, utazási iroda, ingatlanügynök stb.) engedély-kötelesek („erlaubnispflichtige Gewerbe“). Az engedély kiadásához különböző igazolásokat kell benyújtani. Ehhez bővebb információt a területileg illetékes – ahol az üzleti tevékenységnek bejelentett székhelye van – Kereskedelmi és Iparkamara (Industrie- und Handelskammer) tud nyújtani. 

Általában az alábbiakat vizsgálják az engedély-köteles üzleti tevékenységek esetében:
- személyes megbízhatóság (erkölcsi bizonyítvány, feddhetetlenségi bizonyítvány az adóhivataltól, megfelelő pénzügyi teljesítőképesség)
- tárgyi előfeltételek (üzlethelyiség minősége)
- szakmai alkalmasság (vizsga, mesterlevél, szakképzés)

Németországban a kereskedelmi tevékenység folytatását a Kereskedelmi törvénykönyv (Handelsgesetzbuch) szabályozza. (www.handelsgesetzbuch.de  A kereskedőnek regisztráltatnia kell üzleti tevékenységét a kereskedelmi cégjegyzékben (Handelsregister) annak függvényében, hogy milyen volumenű a kereskedelmi tevékenysége. Többek között a következő szempontokat veszik figyelembe a kereskedelmi tevékenység nagyságának meghatározásakor: forgalom, alaptőke, alkalmazottak száma, hitelállomány, a vállalkozás területi kiterjedése stb.

Németországban a kézműves iparűzés korlátait a kézműves mesterségekre vonatkozó törvény, az ún. Handwerksordnung szabályozza, amely különbséget tesz az engedélyköteles (zulassungspflichtig) és az engedélyhez nem kötött (zulassungsfrei) mesterségek között. Az engedélyhez kötött ipar űzésének feltételeként a tevékenységet be kell jegyeztetni a kézműipari cégjegyzékbe (Handwerksrolle). (lásd még: www.gesetze-im-internet.de/hwo/index.html)
Bejelentés a területileg illetékes kisipari kamaránál (Handwerkskammer). A németországi kisipari kamarák listáját a www.h-online.net/texte/hwkliste.htm internetes oldalon találja.

 

 

VÁLLALKOZÁS ALAPÍTÁS

 

A német vállalati jogot a Kereskedelmi Törvénykönyv és a Polgári Törvénykönyv szabályozza, de külön szabályozás vonatkozik a részvénytársaságokra (AG) és a kft-kre (GmbH). A vállalkozások három csoportra oszthatók:

Egyéni vállalkozás
Személyegyesítő társaságok
Tőkeegyesítő társaságok

Németországban is követelmény a társasági szerződés ügyvédi ill. közjegyzői ellenjegyeztetése (notarielle Form).

 
Egyéni vállalkozás

Egyéni vállalkozás esetén egy természetes személy egyedül hoz létre vállalkozást. A vállalkozást fel kell vetetni a cégjegyzékbe. Az egyéni vállalkozó vállalkozásáért teljes vagyonával korlátlanul felelős. A vállalkozónak évente egyszer mérleget készítenie.