http://www.scholarship.hu
http://www.ams.at/berufslexikon/
<MUNKANÉLKÜLI SEGÉLY
Munkanélküli segély Ausztriában a munkanélküli segély igénylésénél speciális szabályok vonatkoznak az újonnan csatlakozott országok állampolgáraira.
Munkanélküli segélyt kaphat, aki:
-legalább 26 hétig alkalmazásban állt az utóbbi 12 hónap során (26 év alattiak esetében)
-legalább 52 hétig alkalmazásban állt az utóbbi 2 év során (26 év fölöttiek első kérelme esetén)
-legalább 28 hétig alkalmazásban állt az utóbbi egy év során (újabb kérelmek esetén)
A hatályos korlátozások értelmében, nem jogosult munkanélküli segélyre az a személy, aki az újonnan csatlakozott tagországok valamelyikének állampolgára (Málta és Ciprus kivételével), ha korábban szezonális munkára alkalmazták.
Az osztrák munkanélküli segély összege a nettó napi kereset 55 százaléka, és általában 20 héten keresztül folyósítják.
A munkaadótól kapott igazolással forduljunk a helyi AMS hivatalhoz, majd az ott kapott dokumentummal mehetünk a magyar munkaügyi hivatalhoz, mivel a segélyünk megállapítása a magyar hatóságoknál törAz oktatási rendszer (Képzési rendszer német nyelven, grafikonnal:
http://www.bildungssystem.at/)
Ausztriában 1975 óta minden iskola koedukált, az állami iskolák ingyenesek. Iskolaköteles minden 6 és 15 év közötti gyermek. Minden gyermeknek, aki Ausztriában 6 hónapnál hosszabb ideig tartózkodik - nemzetiségtől függetlenül -, kötelező iskolába járnia.
OKTATÁS
Kötelező iskolák:
a) Az iskola első 4 éve: általános iskola, illetve kisegítő iskola
b) Az iskola 5-8. éve:
* Általános iskola felső tagozat (Hauptschule)
* 8 éves középiskola alsó tagozat
* 8 éves általános iskola, illetve kisegítő iskola felső tagozata
c) Az iskola 9. éve
* Technikum
* Szakiskola (közép vagy felsőfokú)
* A 8 éves általános iskola, kisegítő iskola, illetve felső iskola folyatatása
Az iskolaév szeptember első vagy második hétfőjén kezdődik. Az iskolaév a tanítási időszakból (két szemeszter) és a nyári szünetből áll. A tanítási időszak június 27. és július 10. között ér véget.
Iskolai szünetek
* Őszi szünet
* Karácsonyi szünet: legkésőbb december 24-én kezdődik és január 6-ig tart.
* Téli szünet: egy hét február első három hetében
* Húsvéti szünet
* Pünkösdi szünet
* Nyári szünet
Óvoda és általános iskola
Bár az oktatás és a képzés általában a szövetségi kormány feladata, az óvodákkal, a bölcsődékkel, az általános iskolákkal és középiskolákkal kapcsolatos ügyek majdnem teljes egészében az egyes tartományok hatáskörébe tartoznak.
Óvodák
A 3-6 év közötti gyermekek nagy többsége óvodába jár. Az óvodai ellátás térítés ellenében történik. Bizonyított anyagi nehézségek esetében a térítési díjat elengedhetik, illetve csökkenthetik. Az óvodai helyekre 1-2 évvel a gyermek elhelyezése előtt kell jelentkezni.
Kötelező oktatás: általános iskola és középiskolai alsó tagozat
Ausztriában a kötelező oktatás általános és szakképzési részre osztható. A kötelező oktatás azon év szeptember 1-jén kezdődik, amelyben a gyermek betöltötte hatodik életévét.
A kötelező oktatás három részből áll:
* Általános képzés (1-4 osztályig, általános iskola alsó tagozat)
* Alsószintű középfokú oktatás (5-8 osztályig, általános iskola felső tagozat, illetve középiskolai alsó tagozat)
* Kilencedik osztály (Technikumban, illetve a középiskola felső tagozatának első osztálya)
Középiskolák
1. Hauptschule
Általános oktatás három, választható fakultációval: német, matematika, idegen nyelv (általában angol)
2. Allgemeinbildende höhere Schule
Az AhS egy négyéves alsó és egy négy éves felső tagozatra oszlik, amely végén érettségi vizsgát kell tenni. (Matura) A belépés feltétele az általános iskola negyedik évének sikeres befejezése kiváló eredménnyel. Amennyiben a gyermek általános iskolai eredményei nem kiválóak, felvételi vizsgát kell tennie. Az AhS alsó tagozatának három fajtája létezik: a gimnázium, amelyben az idegen nyelvek kapják a főszerepet, a reálgimnázium, ahol a természettudományokra és a matematikára fektetik a hangsúlyt és a közgazdasági reálgimnázium, ahol a közgazdaságtan és a társadalomtudományok állnak a középpontban. A középiskolák első két évében a tanterv egyforma, a fakultációk és orientációk a felső tagozatban választhatók ki.
Térítési díjak
Minden állami iskola ingyenes, de a diákoknak a közlekedésért, illetve a tankönyvekért fizetniük kell.
Nyelvek
Az általános iskolák harmadik osztályától kezdve lehet nyelvet tanulni. (angol, francia, olasz, horvát, szlovén, magyar, cseh vagy szlovák)
A középiskolákban az angol nyelv tanulása kötelező.
Felnőttoktatás
Az általános és szakmai továbbképzést a törvény nem szabályozza, de általában a társadalmi partnerek érdekképviseleti szervei és ezek intézetei kínálják fel, s ezt a magánjellegű oktató intézmények ajánlatai egészítik ki. A felnőtt oktatásban továbbá arra is lehetőség van, hogy a képzést „colleg”- ekben, és dolgozók iskoláiban, mester– vagy üzemi mesteriskolákban, szakakadémiákon valamint egyetemeken egészítsék ki vagy pótolják be. Az „ember egész életében tanul” felfogás szellemében a felnőtt oktatás keretein belül az önképzés központi és a tovább- illetve szakképzési ajánlatait egyre inkább innovatív technológiákkal, például az elektronikus tanulással közvetítik.
Külföldi diákok Ausztriában
A diákok az unió bármely tagállamába szabadon utazhatnak be vagy utazhatnak ki onnan, ott tartózkodhatnak, továbbá - amennyiben megélhetésükhöz szükséges rendszeres jövedelemmel és teljes körű betegbiztosítással rendelkeznek - ott lakhatnak és le is telepedhetnek. Ez a jog a magyar állampolgárokat is megilleti, hiszen az átmeneti szabályozás csak a munkavállallásra vonatkozik.
A 2006. április 30-án hatályba lépett 38/2004 EK irányelv értelmében az uniós állampolgárok három hónapig engedély nélkül tartózkodhatnak az EU más tagállamaiban (természetesen személyazonosító igazolvány vagy útlevél szükséges.)
Az EU állampolgárok három hónapon túli tartózkodása esetén a tagállamok bejelentési kötelezettséget követelhetnek meg. Tartózkodási engedély ekkor sem kell, a bejelentésről az illetékes hatóságok igazolást állítanak ki. A három hónapon túli tartózkodásnál azonban a tagállamok kérhetik a megélhetéshez szükséges rendszeres jövedelem és a teljes körű betegbiztosítás igazolását, vagy a foglalkoztatást (munkaviszonyt), illetve tanulmányok folytatását bizonyító okiratot.
EU állampolgárok harmadik országbeli családtagjainak három hónapon túli tartózkodásához tartózkodási kártyát kell igényelni.
A vendéglátó országnak nem kötelessége a diáknak ösztöndíjat fizetni.
A csatlakozás pillanatától minden középfokú végzettséggel (érettségi bizonyítvánnyal) rendelkező magyar állampolgár jelentkezhet felvételi vizsgára bármelyik tagállam bármelyik felsőoktatási intézményébe. Ugyanolyan felvételi vizsgát kell tennie, mint a befogadó állam polgárainak. E tekintetben egyetlen tagállam egyetlen felsőoktatási intézménye sem alkalmazhat megkülönböztetést. Ez magától értetődően vonatkozik a felvételi feltételekre, illetve követelményekre is (előképzettség, korhatár, nyelvismeret stb.) Az esetek többségében természetesen a sikeres felvételi vizsga előfeltétele az adott ország nyelvének ismerete.
(
www.euvonal.hu)
Felsőfokú oktatás
Ausztriában négyféle felsőfokú intézményt különböztetünk meg: egyetemet, vallási főiskolát, művészeti főiskolát és szakfőiskolát. Az országban összesen tizenkét egyetem és hat művészeti főiskola található. Az egyetemeken és a főiskolákon négy szemeszteren keresztül alapoktatás folyik, amelyet alapvizsgával kell lezárni. A következő 4-6 szemeszterben kezdődik a specializáció, amelynek végén a diákok megkapják az MA-fokozatukat. Az egyetemi oktatás október 1-jén kezdődik és június végéig tart.
Felvételi követelmények
A felsőfokú intézményekbe az egyetlen felvételi követelmény a Reifeprüfung, amelyet a középiskola felső tagozatának elvégzésekor lehet megszerezni. Az ausztriai egyetemekre való felvételkor más EU-tagállamok diákjainak az érettségihez hasonló vizsgával kell rendelkezniük. Egyes speciális szakokon – ilyenek a művészeti szakok is – felvételi vizsgát kell tenni.
A diákok az Európai Unió bármely tagállamába szabadon utazhatnak be, vagy utazhatnak ki onnan, ott tartózkodhatnak, továbbá – amennyiben a megélhetésükhöz szükséges rendszeres jövedelemmel és teljes körű betegbiztosítással rendelkeznek – ott lakhatnak, és le is telepedhetnek. Ez a jog a magyar állampolgárokat is megilleti, hiszen az átmeneti szabályozás csak a munkavállalásra vonatkozik.
Felvételi jelentkezés
A jelentkezési határidő a téli szemeszterre szeptember elseje, míg a nyári szemeszterre február 1. A felsőoktatásba jelentkezők az összes szükséges dokumentumot szeptember elsejéig kötelesek beküldeni. A jelentkezéseket általában megelőzi egy internetes regisztráció. A jelentkezések feldolgozása Ausztriában is hosszú időt vesz igénybe. Jelentkezési szándékunkat a téli szemeszterekre október végéig, míg a nyári szemeszterre március végéig kell jelezni. Létezik pótjelentkezési időszak is, a téli szemeszterre november 30-ig, míg a nyárira április 30-ig jelentkezhetünk, bár ez intézményenként eltérő lehet. A pótjelentkezések 10%-os többletköltséggel járnak. Részletfizetés nem lehetséges, csekken vagy átutalással kell fizetni az intézmény tanulmányi osztályán. A halasztás nyugati szomszédainknál nem igazán elterjedt, ezért csak kivételes esetekben van lehetőség erre, ilyen lehet a gyermekvállalás vagy a katonai szolgálat.
Azoknál az intézményeknél, ahol felvételit kell tenni, mint például az orvosi egyetemeken vagy a képzőművészeti intézményeknél, érdemes precízen átböngészni a jelentkezési lapot és a vizsgaidőpontokat, mert intézményenként változóak lehetnek.
Azokon a szakokon, ahol német nyelven folyik az oktatás, legalább középfokú, nemzetközileg elfogadott nyelvvizsgával kell rendelkezni. Két nagy nyelvvizsgarendszer van: a Goethe Intézet és az Österreichisches Sprachdiplom Deutsch. Aki nem rendelkezik e nylevvizsgák valamelyikével, annak általában az intézmény nyelvi tesztjén kell megfelelnie.
Tandíj
Az Ausztriában tanuló magyar diákok számára is könnyítést jelent a 2008-as választások előtti osztrák parlament döntése, amely szerint megszűnik a nyolc évvel ezelőtt bevezetett felsőoktatási tandíj. Az új szabályok értelmében ezentúl csak azoknak az osztrák és uniós diákoknak kell fizetniük a tanulmányaikért, akik több mint két félévvel túlfutnak az előírt időn, és ezt sem betegséggel, sem gyermekneveléssel, sem munkavégzéssel nem tudják indokolni. Az unión kívülről érkezőktől az eddigi összeg felét (363 eurót) szedik be félévenként az osztrák egyetemek.
A tandíj eltörlésével egy időben az egyetemekre való bejutást is megkönnyítette a bécsi törvényhozás: a jövőben csak az orvosi karokon és a pszichológiain alkalmaznak előzetes szűrést, azonban egyelőre még a közgazdász-, biológus-, gyógyszerész- és újságíróképzésben is korlátozhatják a létszámot az intézmények.
ÖSZTÖNDÍJAK
A Magyar Ösztöndíj Bizottságot 1991-ben hozta létre a Magyar Köztársaság Kormánya. A Magyar Ösztöndíj Bizottság (MÖB) független szaktekintélyekből álló testület, melynek nyolc tagját a Magyar Tudományos Akadémia, különböző felsőoktatási szakmai szervezetek, az Oktatási és Kulturális Minisztérium, valamint a Külügyminisztérium delegálja. A MÖB tagjait az oktatási miniszter nevezi ki.A MÖB feladata a kétoldalú államközi egyezmények, illetve munkatervek által biztosított államközi ösztöndíjakra, a külföldi magyar intézetekbe irányuló ösztöndíjakra, valamint a Magyar Állami Eötvös Ösztöndíjra érkező pályázatok elbírálása. Az ösztöndíjakat a Magyar Ösztöndíj Bizottság döntése alapján az oktatási miniszter adományozza. A MÖB döntéseit hét, ugyancsak független szaktekintélyekből álló szakmai kollégium javaslatai alapozzák meg. A kétoldalú egyezményen alapuló ösztöndíj-pályázatok elbírálásában egyes esetekben a fogadó ország képviselői is részt vesznek.
A Magyar Ösztöndíj Bizottság Irodája végzi a szakmai kollégiumok bíráló munkájának előkészítését, koordinálását, a MÖB döntéseit segítő érdemi feladatok ellátását.
A kétoldalú államközi egyezmények keretében nemcsak Európa államaiba, hanem más földrészek egyes országaiba is (pl. Mexikó, Izrael, India stb.) elnyerhetőek ösztöndíjak a Magyar Ösztöndíj Bizottsághoz benyújtott pályázatokkal.
A Magyar Ösztöndíj Bizottság a következő pályázati lehetőségeket kínálja hallgatók, diplomások, oktatók, kutatók, tudományos szakemberek, művészek, PhD hallgatók számára, szinte valamennyi tudományágban:
* Magyar Állami Eötvös Ösztöndíj - kiemelkedő teljesítményű és képességű fiatal kutatók, művészek és szakemberek részére, valamennyi tudományterületen, a világ bármely országába
* államközi ösztöndíjak (hosszú és rövid tanulmányutak, nyári egyetemek) Németország által adományozott: a DAAD ösztöndíjai, a Bajor Szabad állam ösztöndíja, a Baden-Württemberg Tartomány ösztöndíja
* Projekt alapú intézmények közötti együttműködéseket támogató pályázatok Németországgal - szakemberek, kutatási anyagok, információk rendszeres cseréje - számos tudományterületen
* A bécsi Collegium Hungaricumba szóló kutatási célú ösztöndíjak
Az alábbi tevékenységekre lehet pályázni:
* Egyetemi, főiskolai tanulmányok (rövid és hosszú tanulmányút, nyári egyetem), posztgraduális tanulmányok, kutatás, tudományos munka, kutatócsere, tapasztalatcsere, alkotómunka, szakmai gyakorlat, intézményi együttműködés előkészítése.
* Egyes országokba teljes egyetemi alap-, elsősorban nyelvszakosoknak rész- és doktori képzés.
További információ és az ösztöndíjak megtalálhatóak: 
